Genetikai alapfogalmak
  A sejtek kromoszómaszáma egy adott fajra jellemző, állandó érték. A kromoszómákban (DNS-molekulákban) találhatók a gének, ezek az öröklődés egységei. A gének kódolt utasításokat tartalmaznak, molekuláris szinten lehetővé teszik, hogy az élő szervezet előállíthassa a fejlődéséhez, növekedéséhez, működéséhez és szaporodásához szükséges anyagokat (polipeptideket, fehérjéket, enzimeket stb.).
  A génváltozatok, az allélek az élőlények változatosságát okozzák, meghatározzák az egyedek tulajdonságait. Allélnek nevezzük a homológ kromoszómákon, azonos helyen (lokuszon) található gének egyik lehetséges változatát. Számos lokusz több különböző allélt hordozhat, ezek egy változó tulajdonságot határoznak meg.
  Genotípus: egy adott szervezet génszerelvénye.
  Fenotípus: egy szervezet minden olyan jellege, amely genetikai teszt nélkül meghatározható- ilyenek a látható jellegek, amelyek a genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása révén jönnek létre.
  Homozigóta jelenség: Két azonos kromoszóma azonos alléleket foglal magába, vagyis egy génnek két azonos tulajdonságot meghatározó allélje van.
  Heterozigóta jelenség: Két azonos kromoszóma eltérő alléleket foglal magába, egy génnek két különböző tulajdonságot meghatározó allélje van.
  Domináns allél: felerősíti az általa meghatározott tulajdonság hatását (nagybetűvel jelöljük).
  Recesszív allél: azonos kromoszómában elhelyezkedő hasonmás gén, amely a domináns allél jelenlétében nem fejti ki hatását. A recesszív gén csak akkor juthat érvényre, ha mindkét homológ kromoszómában egyszerre van jelen (kisbetűvel jelöljük).
  P (Parents): Szülői nemzedék.
  F₁ nemzedék: A szülőktől származó utódok.
  F₂ nemzedék: Azok az utódok, amelyek az F₁ nemzedék egyedeinek kereszteződése által jöttek létre.
  Melanin: a testben képződő pigment. Anyagcsereútja során a tirozin aminosavból a DOPA és ebből a dopakinon keletkezik (mindkét lépést a tirozináz enzim katalizálja). A továbbiakban polimerizáció révén alakul ki a fekete vagy barna eumelanin, amely fehérjékkel alkotott komplex a melanoszómákban. A vörös vagy sárga feomelaninok úgy jönnek létre, hogy a dopakinon ciszteinnel kapcsolódik, mielőtt az említett fehérjekomplexbe lépne.
  A tengerimalac testi (szomatikus) sejtjei, a magasabb rendű élőlényekéhez hasonlóan diploidok, vagyis kétszeres kromoszómakészletű sejtek. A tengerimalac diploid kromoszómaszáma 2n=64, melyből 62 autoszóma (ezek testi kromoszómák, vagy más néven szomatikus kromoszómák) 31 homológ párt alkot, a fennmaradó 2 ivari kromoszóma (nemi kromoszóma) határozza meg az állat nemét, az xx a nőnemet (két homológ x kromoszóma), az xy pedig a hímnemet (eltérő felépítésű x és y kromoszómák). Az ivarsejtek kromoszómaszáma a testi sejtekének a fele. A petesejt és a hím ivarsejt haploid, vagyis egyszeres kromoszómakészletű sejt, amelyben nincsenek homológ kromoszómák. A tengerimalac ivarsejtjeiben 32 kromoszóma található.